Hírek

Hírek

Hol terem az ihlet?

Hol terem az ihlet?


2019.04.08.

Objektív hétfő rovatunk a Foto.jog oldalon - 5. rész

Hol terem az ihlet?

Például mások fotóján.

Kedves ismerősöm, aki a könyvborítót is tervezte, Burda Anna, művész. Gyönyörűen fest, rajzol, ruhákat tervez. Természetes volt, hogy őt kérem meg, rajzolja le az egyik fotómat. Kifejezetten azért kértem erre, hogy bemutassuk, mit jelent(het) a fénykép ÁTDOLGOZÁSA.

Csak kevesen tudják, vagy nem is gondolják, hogy a fényképről készült rajz is lehet átdolgozás. Ártatlan műveletnek tűnik, de ez bizony engedélyhez kötött.

Ezt a témát járjuk ma körül.

 

A szerzői jogi védelem alatt álló fényképek gyakran inspirálnak másokat. Így nem rendkívüli, hogy alapot jelentenek egy másik alkotáshoz.

Más fotóinak saját munkánkhoz történő felhasználása kapcsán több szintet különíthetünk el.

Első szint: változtatás nélkül vesszük át a fényképet. Ebben az esetben sem tüntethetjük fel sajátunkként a fényképet, és a megfelelő engedéllyel kell rendelkeznünk a felhasználásra (másolás, nyilvánosságra hozatal stb.).

Második szint: apró változtatásokat végzünk a fényképen, de nem akkorákat, hogy új, önálló mű jöjjön létre. Ebben az esetben sem tüntethetjük fel sajátunkként, engedéllyel kell rendelkeznünk a felhasználásra. és figyelnünk kell arra, hogy a fotós személyhez fűződő joga ne sérüljön. A névfeltüntetésről már volt szó, mint személyhez fűződő jogról, de itt most a kép integritásához való jogra gondolok. Ez új fogalom, az előző bejegyzéseinkben nem szerepelt. (A fotós személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása, vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.)

Harmadik szint: akkora változtatásokat hajtunk végre, hogy új mű keletkezik (mint Anna rajza). Ez az új alkotás magán viseli az eredeti kép jellegzetes vonásait. Anna nem készíthette volna el a rajzot, ha nem rendelkezik egy engedéllyel a fotóstól az átdolgozáshoz. Fő szabály szerint ugyanis a fotós kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, vagy ilyen átdolgozásra engedélyt adjon. Ha Anna terjeszteni szeretné az új alkotást, például egy könyvborítót illusztrál vele, ahhoz is kell az eredeti fénykép fotósának az engedélye. A fényképdömping korában nehéz ezt elképzelni, ugye? Irodalmi és zenei műveknél gyakran találkozunk átdolgozással. A védelem szintje azonban ugyanaz. Nem jobban védett az irodalmi vagy zenei mű, akkor sem, ha többen tudnak „fotózni”, mint megzenésíteni egy verset vagy forgatókönyvet írni egy regényből.

Negyedik szint: ihletként használjuk az eredeti művet, de eltávolodunk tőle. Ilyen volt az, amikor Awedon világítástechnikáját próbáltam leutánozni. A kész képről senkinek sem jutott eszébe Awedon, az okát ne firtassuk. (Ezt a világítást szerettem volna utánozni: http://www.lja.mx/richard-avedon-verushka-con-vestido-kimberly-enero-1967/). Nem sértettem vele szerzői jogot.

Ami a legérdekesebb a fenti felsorolásból, az a harmadik szint. Ugye mindenki ismer valakit, aki szebben rajzol? Mennyivel izgalmasabb a gyermekünk portréját rajzként, festményként látni a falon, mint nyomtatott fotókon? Mennyivel egyszerűbb egy fotót átadni erre a célra, mint modellt ülni / állni?

A fényképek lerajzolásának, átalakításának biztosan nem lesz következménye, ha:

  • magáncélú a másolás, átalakítás (magamnak, a saját családtagjaimnak, szűk baráti körömnek készítem a rajzot, és közvetetten sem szolgál jövedelemszerzést);
  • az alapul szolgáló fénykép közkincs (mert például már letelt a védelmi idő);
  • iskolai oktatás keretében történik az átdolgozás (az új mű nyilvános felhasználásához azonban már kell a szerző engedélye);
  • rendelkezünk ilyen engedéllyel a fotóstól.

 

Írjátok be a Google keresőbe, hogy „Barack Obama Hope”! A 2008-as elnökválasztás népszerű posztere miatt kirobbant szerzői jogi per világszenzáció volt. A poszterhez a grafikus egy kevésbé ismert fotót használt fel, de elmulasztott engedélyt kérni az átdolgozásra. A jogtalan felhasználás eredménye a peren kívüli megegyezés lett, de két év próbaidő, 300 óra közösségi szolgálat és több tízezer dollár pénzbírság járt azért, mert bizonyítékokat semmisített meg a poszter készítője a perben.

Hogy hol húzódik az ihlet és átdolgozás határa? Ezt is, mint minden esetet, képről képre kell vizsgálni. Nincs zsinórmérték. Vitás esetben szakértők döntenek erről.

 

A bejegyzéshez használt források:

Szerzői jog mindenkinek – Szerkesztette: Legeza Dénes; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2017; 120–122. oldal

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 13. §; 29. §; 34. § (4) bekezdés; 35. § (1) bekezdés.